Hogyan válasszunk teleszkópot

Az optikai teleszkópok fő fénygyűjtő elemük típusa alapján lencsés, tükrös és katadioptrikus (tükrös-lencsés) teleszkópokra oszthatók fel. Mindegyik kialakításnak megvannak az előnyei és hátrányai. A típus kiválasztásánál számos tényezőt figyelembe kell venni – a megfigyelés célját, körülményeit, a szállításra és súlyra vonatkozó igényeket, a torzítási szintet, az árat stb. Hogy leegyszerűsítsük Önnek a teleszkóp kiválasztási folyamatát, ismertetjük a mostani legnépszerűbb teleszkóptípusok jellegzetességeit.

• Refraktorok (lencsés teleszkópok)
• Reflektorok (tükrös teleszkópok)
• Katadioptrikus teleszkópok (tükrös-lencsés teleszkópok)

Refraktorok (lencsés teleszkópok)

A történelemben legelőször lencsés teleszkópokat állítottak elő. A kétszer domború (bikonvex) lencse egy objektívlencsének felel meg, amely fényt gyűjt a teleszkópba. Funkciója a domború lencse tulajdonságán alapszik, tehát megtöri a fénysugarakat, és egy adott pontra gyűjti azokat - a fókuszpontba. Emiatt a lencsés teleszkópokat gyakran refraktoroknak (a latin refrakció szóból ered) is nevezik.

A Galilei-féle teleszkópban (1609-ben alkották meg) két lencsét használtak, hogy maximális mennyiségű csillagfényt tudjon magába gyűjteni, így az emberi szemmel is látható legyen. Az első lencse (az objektívlencse) konvergens, összegyűjti a fényt, és azt egy adott távolságra fókuszálja; a második lencse (a szemlencse) divergens, a konvergens fénynyalábot ismét párhuzamossá alakítja. A Galilei-féle kialakítás közvetlen, torzításmentes képet biztosít, azonban nagy hátránya a kromatikus aberráció, amely rontja a képminőséget. A kromatikus aberráció az objektum határainak és részleteinek hibás színezésében ütközik ki.

A Kepler-féle teleszkóp (1611-ben találták fel) bonyolultabb volt, és domború lencsével rendelkezett szemlencse gyanánt, amelynek elülső fókuszát az objektívlencse hátsó fókuszával kombinálták. A kép fordított volt, azonban ennek csillagászati megfigyelések esetében nincs jelentősége – a tubus belsejében a fókuszponthoz egy mérőrács helyezhető. A Kepler által kifejlesztett kialakítás rendkívüli hatással volt a refraktorok fejlődésére. Habár ennél is megjelent a kromatikus aberráció, annak hatása az objektívlencse fókusztávolságának növelésével csökkenthető volt.

A refraktorok e speciális jellemzői miatt még Newton is arra a következtetésre jutott, hogy lehetetlen korrigálni a refraktorok kromatikus aberrációját. Azonban a XVIII. század első felében megjelentek az akromatikus refraktorok.

Az amatőr berendezések között nagyon gyakori eszközök a kétlencsés akromatikus refraktorok, azonban vannak ennél bonyolultabb lencsekialakítások is. Az akromatikus refraktor objektívlencséje általában két, különböző üvegtípusú lencséből áll: az egyik lencse konvergens, a másik pedig divergens. Ezáltal jelentősen csökken a szférikus és kromatikus aberráció (a kép torzítása az egylencsés változatban elkerülhetetlen). Ezen a ponton a teleszkóp tubusa viszonylag kicsi marad.

A refraktorok továbbfejlesztése nyomán felfedezték az apokromátokat, amelyekben a kromatikus aberráció hatása a képen csaknem láthatatlan szintre csökkent. Azonban ezt olyan speciális üvegtípusok révén érték el, amelyek előállítása és feldolgozása költséges. Emiatt az ilyen refraktorok ára sokszor több volt, mint az azonos rekesznyílású akromatikus modelleké.

Mint ahogy minden optikai kialakításnak, a refraktoroknak is megvannak az előnyei és hátrányai, amelyek kielemzése segít a teleszkóp kiválasztásában.

A refraktorok előnyei:

• viszonylag egyszerű kialakítás, amely könnyű használatot és megbízhatóságot eredményez;
• a legtöbb modellhez nem kellenek speciális berendezések;
• gyors termikus stabilizáció;
• tökéletesen ideális a Hold, a bolygók, az ikercsillagok megfigyelésére különösen nagy rekesznyílás mellett;
• a másodlagos vagy diagonális tükörből nem ered központi szűrés, így maximális képkontrasztot biztosít;
• megfelelő módon adja vissza a színeket akromatikus kialakítás esetén, és kiválóan adja vissza a színeket apokromatikus kialakítás esetén;
• a zárt tubus gondoskodik róla, hogy a légáramlatok ne rontsák el a képet, továbbá védi az optikai elemeket a portól és a szennyeződésektől;
• az objektívlencsét a gyártó egyetlen egységként készíti el és állítja be, amelyet később nem kell a felhasználónak igazgatni.

A refraktorok hátrányai:

• a lencseobjektív egységére jutó költség a reflektorokhoz, ill. katadioptrikus teleszkópokhoz képest több;
• rendszerint a refraktorok nehezebbek és nagyobbak, mint az azonos rekesznyílású reflektorok és katadioptrikus teleszkópok;
• a teleszkóp ára és nagy mérete bekorlátozza a rekesznyílás maximum átmérőjét;
• a rekesznyílást érintő praktikussági behatároltság miatt kevésbé alkalmas a világűr mélyében fekvő kis és tompa objektumok megfigyelésére.

Ajánljuk:

Levenhuk Skyline 50x600 AZ Teleszkóp
A Levenhuk Skyline 50x600 AZ teleszkóp egy olyan kompakt refraktor, amely tökéletes kezdő szintű csillagászati megfigyelésekhez. Ez a modell kiváló minőségű optikai elemekkel, megbízható felépítéssel és figyelemre méltóan könnyű használattal dicsekedhet. Ezzel a teleszkóppal megfigyelhet holdkrátereket, a Vénusz fázisait, a Jupiter légköri áramlatait, a Szaturnusz gyűrűit és számos más égitestet. A Levenhuk Skyline 50x600 földi megfigyelésekhez is alkalmas.

Levenhuk Skyline Travel 70 teleszkóp
A Levenhuk Skyline 70 teleszkóp egy alt-azimut állvánnyal felszerelt, kompakt és könnyű refraktor. A teleszkóp rendkívül hordozható: könnyedén elviheti magával vidéki megfigyelésekre. A hozzá tartozó hátitáskában tökéletesen elfér a teleszkóp, az állvány, az optikai tartozékok és egy háromlábú állvány. A teleszkóp tökéletesen alkalmas a Naprendszer bolygóinak, valamint a Holdnak a megfigyelésére. Ezen kívül figyelőtávcsőként is használható földi megfigyelésekhez. A Levenhuk Skyline Travel 70 eszközzel mélyen a világűrbe tekinthet.

Levenhuk Strike 90 PLUS Teleszkóp
A Levenhuk Strike 90 PLUS egy csodálatos teleszkóp azok számára, akik most kezdik csillagászati megfigyeléseiket. A gyermekek és a szülők számára egyaránt nélkülözhetetlen az univerzumban tett utazásaik során. Ez a távcső rendkívül könnyen felállítható és használható, ami tökéletessé teszi az amatőr csillagászok számára. Strike 90 PLUS, lehetővé teszi hogy megfigyelje a Holdat és annak híres krátereit, a Mars csodálatos tájait; a Szaturnusz gyűrűit és a Jupiter kísérő objektumait, illetve távoli csillaghalmazokat és csillagködöket tekintsen meg.

Reflektorok (tükrös teleszkópok)

A tükrös teleszkóp vagy reflektor ((a latin „reflectio“ – reflekció szóból ered) kizárólag tükrökből álló lencsével felszerelt teleszkóp. Akárcsak a domború lencsék, a homorú tükrök is egy ponton képesek a fény begyűjtésére.

Ha erre a pontra behelyez egy szemlencsét, láthatóvá válik a kép. Az egyik első reflektor a Gregorián reflektor teleszkóp (1663), amelyet James Gregory után neveztek el. Ő fedezte fel a parabolikus főlencsével felszerelt teleszkópot. Az ilyen teleszkóppal megfigyelt képen sem szférikus, sem kromatikus aberráció nem tapasztalható. A nagyméretű főtükör által begyűjtött fény egy, a főtükör elejére rögzülő kis elliptikus tükörből visszaverődik, és a főtükör közepén lévő lyukon át tárul a megfigyelő elé.

Az akkor modernnek számító refraktorokból kiábrándulva Isaac Newton 1667-ben elkezdett kifejleszteni egy reflektor teleszkópot. Newton a fém főtükröt (később ezüst- vagy alumínium bevonatú üvegtükrök) használta fel a fény begyűjtésére, és egy kis lapos tükörrel fordította a megfelelő szögbe a begyűjtött optikai fénysugarat, így azt a tubus oldalához, a szemlencsébe vezette be. Ennek következtében megoldható volt a kromatikus aberráció - ennél a teleszkópnál lencsék helyett tükröket alkalmaztak, amelyek egyenlő mértékben, különböző hullámhosszal tükrözték vissza a fényt. A Newton-féle reflektor főtükre parabolikus vagy akár szférikus is lehet, amennyiben a rekesznyílás aránya viszonylag kicsi. Egy szférikus tükör elkészítése sokkal egyszerűbb, így a gömbszerű tükörrel felszerelt Newton-féle reflektor az egyik legkedvezőbb árú teleszkópfajta, ideértve az önállóan összeszerelt darabokat is.

A Laurent Cassegrain által 1672-ben előterjesztett szerkezet hasonló a Gregory-féle reflektorhoz, azonban néhány megkülönböztető jeggyel is rendelkezik – a hiperbolikus, domború másodlagos tükörnek köszönhetően kompaktabb méretű és kisebb központi fókusszal bír. A hagyományos Cassegrain-féle reflektorok technológiailag alkalmatlanok a tömeges előállításra (finom felületek - parabola, hiperbola), és nem segítenek a kóma jellegű torzításon. Módosulataik manapság is népszerűek még. A Ritchey-Chrétien-féle teleszkópban például fő és másodlagos hiperbolikus tükröket használnak, amelyek széles látómezőt biztosítanak kromatikus aberráció nélkül, ezek kifejezetten értékes modellek asztrofotózáshoz (a híres Hubble-féle űrteleszkóp ilyen típusú kialakítást kapott). Ezen kívül a Cassegrain-féle reflektor alapján később népszerű, technológiailag egyszerű katadioptrikus kialakításokat fejlesztettek ki – Schmidt-Cassegrain és Maksutov-Cassegrain.

Egy teleszkóp kiválasztásakor érdemes tudni, hogy manapság a „reflektor” szó gyakran a Newton-féle kialakítású teleszkópokra utal. A kismértékű szférikus aberráció és a kromatizmus hiánya miatt ez még mindig nem mentes a torzítástól. Közel a tengelyhez egy kóma (nem izoplanatizmus) kezd megjelenni – a rekesznyílás különböző gyűrűs zónáiban lévő nagyítás egyenetlenségével összefüggő aberráció. A kómából az a tény következik, hogy egy csillagkép nem körként látható, hanem egy kúp kivetüléseként - a látómező közepéhez közelebb van egy éles, fényes rész, középről pedig tompa és kerek. A kóma közvetlenül arányos a látómező közepétől mért távolsággal, valamint az objektívlencse-átmérő négyzetével. Éppen emiatt az úgynevezett „gyors” (nagy rekesznyílású) Newton-féle teleszkópban ez rendkívül feltűnő a látómező szélén. A kóma korrigálására speciális lencsekorrekciós elemeket alkalmaznak, amelyeket a szemlencse vagy kamera elülső felére szerelnek.

Az önállóan összeszerelhető reflektorok közül a legkedvezőbb árúként ismert Newton-féle reflektort gyakran egyszerű, kompakt és praktikus Dobson-állványra készítik, így kedvező árú rekesznyílással bíró, hordozható teleszkóp válik belőle. A Dobson-állványok előállítása nem csupán az amatőrök figyelmét keltette fel, hanem a kereskedelmi gyártókét is, így a teleszkópok akár félméteres vagy nagyobb rekesznyílásúak is lehetnek.

A reflektorok előnyei:

• a refraktorokhoz és katadioptrikus teleszkópokhoz képest a legalacsonyabb rekesznyílás-átmérőegységenkénti költséggel járnak – a nagy tükrök előállítása egyszerűbb a nagy lencséknél;
• viszonylag kompaktak és hordozhatók (különösen a Dobson-féle reflektorok);
• viszonylag nagy rekesznyílásuknak köszönhetően tökéletesen alkalmasak a mély világűr tompa objektumainak – galaxisok, csillagködök, csillaghalmazok – megfigyelésére;
• a fényes képeket kismértékű torzítással mutatják, kromatikus aberráció nélkül.

A reflektorok hátrányai:

• a központi fókusz és a másodlagos tükör kiterjedése csökkenti a kép kontrasztját;
• a masszív üvegtükör miatt hosszú ideig tart a termikus stabilizáció;
• a nyitott tubus védtelen a porral és a meleg légáramlatokkal szemben, amelyek rontják a képminőséget;
• időről időre a tükröket be kell állítani (be kell igazítani vagy párhuzamba kell állítani azokat), hiszen a szállítás és használat során elveszítik beállításukat.

Ajánljuk:

Levenhuk Skyline 130x900 EQ Teleszkóp
A Levenhuk Skyline 130x900 EQ egy newtoni reflektor, ami a legmegfelelőbb műszer mélyég-objektumok megfigyeléséhez. Tökéletes az alábbi, legtávolabbi bolygók megfigyeléséhez is: Jupiter, Szaturnusz vagy aszteroidák és üstökösök. Az NGC-objektumok szintén részletesen megfigyelhetőek. A teleszkóppal tiszta és éles képeket láthat.

Levenhuk SkyMatic 135 GTA teleszkóp
A Levenhuk SkyMatic 135 GTA egy reflektoros modell, azimuth állványon, GoTo funkcióval ellátva. Ez a nagy rekesznyílással rendelkező (f/5) teleszkóp nemcsak csillagászati megfigyelésekre, hanem asztrofotók készítésére is alkalmas. A Hold csupán 6,4 km átmérőjű kráterei, a Szaturnusz gyűrűi, a Marson az évszakok változásai, a távoli csillagködök és galaxisok: ezeket mind a maguk részleteiben figyelheted meg ennek a teleszkópnak a segítségével. Megfigyelheted továbbá a Messier és az MGC katalógusok legfeltűnőbb objektumait, az aszteroidákat, az üstökösöket és az egyéb égi jelenségeket is.

Levenhuk Strike 120 PLUS Teleszkóp
A Levenhuk Strike 120 PLUS teleszkóp egy newtoni reflektor, ami kiváló választás minden kezdő csillagász számára. A távcső 114 mm-es elsődleges tükör átmérővel és 700 mm-es fókusztávolsággal rendelkezik. A speciális bevonattal rendelkező kiváló minőségű optika lehetővé teszi Önnek a csillagászati objektumok széles skálájának megtekintését: a Hold hegyeivel és a mintegy 3 mérföld átmérőjű holdkráterekkel kezdve, a gömbhalmazokig.

Katadioptrikus (tükrös-lencsés) teleszkópok

A tükrös-lencsés (vagy katadioptrikus) teleszkópok lencséket és tükröket egyaránt használnak a kép kivetítésére és a torzítások korrigálására. A csillagászat szerelmesei gyakran két típust különböztetnek meg a Cassegrain-féle kialakítású katadioptrikus teleszkópok között – Schmidt-Cassegrain és Maksutov-Cassegrain típusokat. Ezek a legnépszerűbb teleszkópok.

A Schmidt-Cassegrain-féle teleszkópokban a fő és a másodlagos tükör egyaránt szférikus. A szférikus aberrációt az orrtubusnál található teljes rekesznyílás-korrekciós Schmidt-lemez korrigálja. Ez a lemez kívülről laposnak tűnik, azonban komplex felületének köszönhetően a felületnek a megalkotása a szerkezet előállításának legbonyolultabb része. Az amerikai Meade és Celestron vállalatok azonban sikeresen megvalósították a Schmidt-Cassegrain-féle szerkezet előállítását. A kialakításnál fennmaradt torzítások közül a mező elgörbülése, valamint a kóma a leginkább észrevehető tényezők, amelyek korrigálásához lencsekorrekciós elemek használata szükséges, különösen fényképezés esetén. A főbb előnyök az azonos rekesznyílású és fókusztávolságú Newton-féle reflektorokhoz képest a rövid tubus és a kisebb súly. Ugyanakkor a másodlagos tükör felszerelése nem okoz további méretbeli növekedést, a zárt tubus pedig megakadályozza a légáramlatok kialakulását, és védi az optikai elemeket a portól.

A Maksutov-Cassegrain-féle kialakítást a szovjet optikus, D. Maksutov fejlesztette ki, amely hasonlóan a Schmidt-Cassegrain-féle kialakításhoz, ugyancsak szférikus tükrökkel rendelkezik. A torzítások korrigálásáról egy teljes rekesznyílású lencsekorrekciós elem – a meniszkusz (domború-homorú lencse) – gondoskodik. Emiatt az ilyen teleszkópokat meniszkusz reflektoroknak is nevezik. A zárt tubus és a méretbeli kiterjedés hiánya szintén előnyei a Maksutov-Cassegrain-féle kialakításnak. A kialakítás paramétereinek kiválasztásával csaknem az összes torzítás korrigálható. A kivétel a magasabb elrendezés úgynevezett szférikus aberrációja, azonban annak hatása kismértékű. Emiatt ez a kialakítás igencsak népszerű, és számos gyártó foglalkozik az előállításával. A másodlagos tükör a meniszkuszra mechanikusan rögzített, különálló egységként, vagy a meniszkusz fekete felületének középső, alumíniummal bevont mezőjeként is elkészíthető. Az első esetben a torzítások hatékonyabban korrigálhatók, a második eset pedig alacsonyabb költséggel és súllyal jár, tömeges gyártása könnyebben megvalósítható, miközben a másodlagos tükör nem tud elmozdulni.

Általánosságban a Maksutov-Cassegrain-féle kialakítás kicsivel hatékonyabban képes a kép átadására, mint a hasonló paraméterekkel és gyártási minőséggel rendelkező Schmidt-Cassegrain-féle kialakítás. A nagyméretű Maksutov-Cassegrain-féle teleszkópoknak azonban több idő kell a termikus stabilizációra, hiszen a vastag meniszkusz jelentősen lassabban hűl le, mint a Schmidt-lemez. Emellett a Maksutov-Cassegrain-féle kialakításhoz szükséges korrekciós elem szilárdságának nagyobbnak kell lennie, így a teljes teleszkóp is nehezebb lesz. Emiatt a Maksutov-Cassegrain-féle kialakítás alkalmazása keresettebb a kis és közepes rekesznyílásoknál, a közepes és nagy rekesznyílásokhoz Schmidt-Cassegrain-féle kialakítást alkalmaznak általában.

Léteznek ezen kívül Schmidt-Newtonian és Maksutov-Newtonian katadioptrikus kialakítások is, amelyek az eredeti kialakításokra jellemző tulajdonságokkal, és a leghatékonyabb torzításkorrigálási képességgel rendelkeznek. Ennek ellenére a tubus átmérője még Newton-típusú marad (viszonylag nagy), a súly pedig növekszik, különösen, ha meniszkuszkorrekciós elemről van szó. Ezen kívül a másodlagos tükör elejére szerelt lencsekorrekciós elemekkel felszerelt kialakítások (Klevtsov-féle kialakítás, „szférikus Cassegrain” stb.) a katadioptrikus kialakítások közé tartoznak.

A katadioptrikus teleszkópok előnyei:

• magas szintű torzításkorrekció;
• univerzális felhasználás – nagyszerű eszközök a bolygók és a Hold, valamint a mélyég-objektumok megfigyelésére;
• zárt tubus esetén minimálisra csökkenti a meleg légáramlatokat, és védi az eszközt a porosodástól;
• a refraktoroknál és reflektoroknál kompaktabb, mégis azonos rekesznyílással rendelkezik;
• a nagyméretű rekesznyílás sokkal olcsóbb mint az ahhoz hasonló refraktoroknál.

A katadioptrikus teleszkópok hátrányai:

• viszonylag lassú termikus stabilizáció, különösen a meniszkuszkorrekciós elemmel felszerelt kialakítások esetében;
• az azonos rekesznyílású reflektoroknál költségesebb;
• bonyolult kialakítás, amelynek köszönhetően segítség nélkül nehezebb beállítani az eszközt.

Ajánljuk:

Levenhuk Skyline PRO 80 MAK teleszkóp
A Levenhuk Skyline PRO 80 MAK egy belépő szintű modell a Skyline PRO sorozatban. A teleszkóp Maksutov-Cassegrain optikai kialakítása kompakt tubust és kiváló minőségű képet biztosít. Ez egy tökéletes eszköz a mélyég-objektumok, például a csillaghalmazok, kettős csillagok, ködök és más galaxisok megfigyeléséhez. Azonban a bolygómegfigyelések során mutatott képességei is meglepően jók. A teleszkóp egy megbízható német ekvatoriális állványon áll.

Levenhuk SkyMatic 105 GT MAK teleszkóp
A GoTo funkcióval ellátott Levenhuk SkyMatic 105 GT MAK teleszkóp Makszutov-Cassegrain tervezésű. Ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a kompakt mérete ellenére nagy felbontású, kiváló minőségű képeket hozzon létre. Ezen a teleszkópon keresztül megfigyelheted a Hold csupán 6,4 km átmérőjű krátereit, a napfoltok szerkezetét, a Jupiter öveit és a Szaturnusz gyűrűit. A mélyég-objektumok között, melyeket ez a teleszkóp észlelni képes, megtalálhatóak az akár 12-es magnitúdójú csillagok, gömbhalmazok, csillagködök és galaxisok.

Levenhuk Strike 950 PRO Teleszkóp
A Levenhuk Strike 950 PRO a Strike PRO sorozat legkompaktabb modellje, ami azt jelenti, hogy könnyen szállítható a vidéki csillaglesek során. A Maksutov-Cassegrain optikai kialakítás kompakt méretet és kis súlyt biztosít a teleszkóp számára, de ennek ellenére kiváló minőségű képet ad az égitestekről. A 1250 mm fókusztávolság részletes képet biztosít a bolygómegfigyelések során, míg az objektívlencse 90 mm átmérője lehetővé teszi a különböző mélyég-objektumok tanulmányozását. Mindent egybevetve, ez egy tökéletes modell bárki számára, aki szeret utazni, vagy akinek nincs elég helye a teleszkóp otthoni tárolására.

Ha nem tudja eldönteni, melyik teleszkópot válassza, kérje az eladók segítségét, és vegye igénybe ingyenes tanácsadásunkat!

Levenhuk
2018. December

Tilos az anyag bármilyen jellegű másolatának közzététele bármely információs médiumban és bármilyen formában. Ez cikk a hu.levenhukb2b.com aktív hivatkozás feltüntetésével hivatkozható.

A gyártó fenntartja magának a jogot az árak, a termékkínálat és a műszaki paraméterek előzetes értesítés nélkül történő módosítására, vagy egyes termékek előzetes értesítés nélküli megszűntetésére.